Kedves barátaim, szülőföldjüktől messze élő, de szülőföldjüktől elszakíthatatlan székelyek, magyarok!

Öröm számomra és egyben megtiszteltetés, hogy egy olyan rendezvényt köszönthetek, amely reményeink szerint a székely autonómiatörekvés fontos úttörője lehet a jövőben. Mire gondolok? A székely sportra. Köztudomású, hogy székely sportolók mindig voltak, kimagasló székely sporteredmények is, de székely sportéletről mégsem lehetett beszélni. Nem az okait kell kutatni ennek, - magyarázat lehet rá ezerféle, - hanem azt kell kimondani, hogy az autonóm Székelyföld megteremtésének egyik előfeltétele, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, hogy a magunk erejéből képesek vagyunk nagyszerű teljesítményekre, képesek vagyunk az önszerveződésre. A magyarországi Székely Körök rendezvénye erre mutat példát nekünk, otthoniaknak.

            Székelyföldnek, a rendelkezésére álló eszközökkel olyan sportéletet kell szerveznie már ma, amely nemcsak a szurkoló táborok erőteljes szolidaritásával nyit új távlatot, hanem a sport nevelő erejével is. A sport, - ezen belül a futball - közösségszervező erő, az egészséges életmód útja, szórakozás, de késztetés is a magasabb szintű erkölcsi tartásra, amit sportszerűségnek nevez a köznyelv.    

            Tűnhet mindez bonyolult megfogalmazásnak is. Legalább is ahhoz az egyszerű, és természetes elváráshoz képest, hogy lennének már olyan mérkőzések, ahol székely zászlókat lengetnek a szurkolók, s a győzelmek után Székelyföld zászlaja, Székelyföld himnuszának, a székely himnusznak hangjaira emelkedik a magasba. Van olyan székely, aki ezt nem akarja? Állítom, hogy nincsen! Gyakorlatias nép a mi népünk. Meg vagyok győződve arról, hogy ha elindul egy mozgalom Székelyföldön, amely a székely futballt – mint megvalósítandó célt - előtérbe állítja, akkor százan és ezren fognak munkálkodni azon, hogy minden székely falunak futballpályája legyen, hogy a sporttanárok, edzők megbecsültebb tagjai legyenek a közösségnek, mint ahová ma a központi hatalom oktatási és sportpolitikája helyezi őket.

            Befejezésül hadd mondjam ki, nemcsak a politika, nemcsak a közélet alakíthatja a sportéletet, hanem ez fordítva is lehetséges. Ha a futballisták és szurkolók egyformán tudják azt, hogy ebben a játékban a lényeg a gól, akkor a közélet szereplőit is megtanítják arra, hogy az eredmény a fontos minden küzdelemben, tehát a közéleti viadalokban is.

            A székely autonómia útja nem egy sugárút, hanem egymással párhuzamos, vagy legalább is egy cél felé vezető  ösvények sokasága. Ezek egyikét tapossátok ki ma, ezeket egyikét nyitjátok meg ma, és a Székely Nemzeti Tanács nevében nem tudok mást kívánni nektek, a ti kezdeményezésetek nyomán zengjen a jövőben stadionok százait betöltő visszhanggal a biztatás:

Hajrá székelyek!