Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.  

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében. 

Traian Basescu államelnök strasbourgi nyilatkozatával elutasítja az autonómiát, és nyilvánvalóvá teszi, nem kívánja, hogy Románia vállalt kötelezettségeit teljesítse, az Európa Tanács értékeit a román társadalomtól idegennek tekinti, és ezzel azt sugallja, hogy maga Románia is idegenként van jelen az európai államok közösségében. 

Az autonómia elleni érvként a magyarországi románok, általa a mienknél rosszabbnak ítélt helyzetét hozta fel, nem tudva azt, hogy más országok kisebbségeinek helyzete, bármilyen is legyen, irreleváns a romániai magyarságot, ezen belül a székelységet megillető jogok szempontjából, és nem mentesíti Romániát vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a magyarországi pár ezres román közösségnek, a személyi elvi autonómia előnyeit biztosító, választott önkormányzata van, - amilyent az erdélyi magyarság is szeretne a maga számára, - ellenben nincsen a magyarországi románságnak a székelységgel számszerűen összemérhető, saját szülőföldjén többséget alkotó közössége, amelyet az 1201/1993 számú ajánlás 11. cikkének alkalmazásával megilletne a területi autonómia.  

Európai értéket sért a román államfő azzal is, hogy semmibe veszi a székelyek népszavazáson kinyilvánított akaratát, és elutasítja a párbeszédet.

Európa jövője, békés fejlődése függ attól, hogy a nemzetközi szervezetek, az Európa Tanács, az Európai Unió mennyire veszik komolyan tagállamaik vállalt kötelezettségeit, képesek-e a közösen elfogadott határozatoknak érvényt szerezni.

Az emberek közötti teljes és tényleges egyenjogúságból következik, hogy a székelyek, a katalánok, a baszkok, a gallegók, a wales-iek, a bretonok, a korzikaiak, az okszitánok és a földrész minden őshonos nemzeti közössége egyenrangú Európa többségi népeivel.

Ez az elv csak úgy teljesülhet, ha Európai Tanács minden tagállama, így Románia is betartja vállalt kötelezettségeit, az Európa Tanács pedig határozott és következetes lesz a jövőben ennek megkövetelésében.  

Marosvásárhely 2011.01.28

                                                                     Izsák Balázs